Interjú
A Corvin sétány titkai. Miért nyert ezzel mindenki?
2012. május 08., Corvin sétány,Futureal,Corvin Bevásárlóközpont
Radványi Gáborral, a Futureal főépítészével beszélgettünk a Corvin sétány egyediségéről, multifunkcionális tereiről, a különféle társadalmi rétegek együttéléséről, a plázáról és az irodáról, valamint a nagybetűs csendről.
Interjú Radványi Gáborral, a Futureal főépítészével
Iroda.hu: Most egy a fenntarthatóságot középpontba állító konferencián beszélgetünk. A Corvin sétány is szerepel a konferencia tematikájában. De valójában mire példa a Futureal nagyszabású beruházása?
– Dióhéjban fogalmazva a Corvin projekt arra keresi a választ, hogy hogyan lehet kompakt módon felépíteni egy városrészt. Mivel multifunkcionális tereket építettünk, így minden típusú városi igényt kielégítünk, nem kell autóba ülni, ha valaki munka után netán be akar vásárolni. Ebben a komplex gondolkodásban a Corvin egy nagyon jó minta. Persze nagy lehetőséget kaptunk, hiszen egy egész városnegyedet kellett szanálni. A revitalizációra máshol is sor került, azonban ilyen mélységben nem lett átgondolva az adott városrész funkcionalitása, a különféle funkciók egymás mellé telepítése. Így például a szomszédos ferencvárosi rehabilitáció is hiányosságokkal küzd, hiszen a megújított lakóházakhoz nem rendeltek kellő mennyiségű kereskedelmi funkciót. Ez a tény egyébként segítette a Corvin projektet.
Iroda.hu: Mostanában bűvszó lett a multifunkcionális projekt. De hogyan lehet megtalálni a megfelelő méretet, amely éppen az adott miliőbe, városszerkezetbe illeszkedik? Például az Allee is multifunkcionális projekt. Mi a különbség a kettő között?
– Szét kell választani, hogy valami attól multifunkcionális, hogy valamennyi funkció megtalálható az adott projektben, vagy pedig olyan léptékben kerülnek kialakításra, ahogy azokra valóban szükség van az adott helyen. Az Allee-val összehasonlítva ugyanakkora kereskedelmi területhez Újbudán százas nagyságrendben épültek lakások, itt viszont 2800 új lakás épül, plusz óriási volumenben irodafunkció. Nekünk a 2005-ös év éppen arról szólt, hogyan lehet ezeket a funkciókat jól kiegyenlíteni, hogy valóban működőképes legyen az új városnegyed. Úgy kellett kialakítanunk a funkciók egészséges arányát, hogy például megérje nyitni egy vendéglőt, ahol nappal az irodások, este pedig a helyi lakók fogyasztanak.
Iroda.hu: A leánykori nevén Corvin-Szigony projekt megvalósítása során gyakorlatilag egy lakosságcserére is sor került. Hogyan lehet az újonnan betelepülő középosztálybeli társadalmi rétegeket a régi, némileg deklasszált csoportokhoz illeszteni?
– 1100 családot költöztettek ki. Érhetik a projektet kritikák, de az elköltözők sohasem tiltakoztak. A Corvint azért is szeretem, mert nem egyszerű win-win szituációról, hanem win-win-win-win szituációról beszélhetünk, hiszen minden érintett nyert a projekten. A régi lakók sokkal jobb minőségű lakóépület-állományba költöztek át. Azoknak volt kifogásuk, akik a megmaradt környező házakban éltek tovább. De aztán az ő lakóépületeiket is felújították, és kaptak egy olyan magas szolgáltatási színvonalat a környezetükben, amelya lakásuk értékét megnövelte, és az életminőségüket javította. Azok, akik pedig itt vettek lakást, vagy bérelnek irodát, üzletet, nyilván a döntésüket megalapozó szempontrendszer alapján érzik úgy, hogy sokat nyertek a Corvin sétányra költözéssel. Egy város amúgy is folyamatosan változik. Amikor az Újlipótvárosban parasztházak voltak 100 évvel ezelőtt, akkor az új társasházak megépítése is drasztikus változásnak tűnt. De az ilyen típusú radikális változásra bizonyos helyeken és időkben megvan az igény, persze az is nagyon fontos, hogy ezt hogyan reagálják le az itt élők, ki milyen élethelyzetbe kerül ezután. E tekintetben a Corvin példamutató.
Iroda.hu: Az élő város, mint varázsszó szintén gyakran elhangzik az utóbbi időkben. Ha valaki végez a munkájával, akkor az irodaházból inkább egy csendes kertvárosba vágyik, nem pedig egy olyan lakásba, ahol a közvetlen közelében bevásárlóközpont üzemel és emberek töltik meg a sétányt.
– A Corvin projekt egy gyalogos sétányra szerveződött, amely óriási közterület nagy zöldfelületekkel, és ahol ráadásul csend van. A gyalogosdominanciát úgy oldottuk meg, hogy több utcát sétálóutcává építettünk át, illetve az autók, amelyek keresztezik a sétányt, zebrák hiányában a gyalogosokra folyamatosan figyelve tudnak áthaladni a területen. A közeli Üllői út óriási forgalmat regisztrál nap mint nap, annak forgalomcsillapítását és vitalizálását is meg kellene oldani egyszer, de közben itt a sétányon csend van. Ráadásul nem csak a közterületeken van csend, hanem a társasházak belső udvarain is. Például a City Garden nevű házban hatalmas belső, zöld kertet alakítottunk ki. A sétány első felében nagyobb a burkolt terek aránya, később ligetesebb részeket fogunk építeni.
Iroda.hu: Ha ennyi zöldterületet alakítottak ki a társasházak mentén, akkor az nem befolyásolta negatívan a projekt jövedelmezőségét?
– Mi a beépítési keretet egy tömbön belül úgy terveztük meg, hogy a földszinten kereskedelmi funkció található, amely részben hátra nyúlik a belső udvar alá, ahol parkolók is találhatók. A belső udvar síkja tehát az első emelettel egyezik, vagyis az első emeleti lakások kertkapcsolattal rendelkeznek. Tehát minden területet hasznosítunk. Érdekes volt a lakások árazása. Hiszen a belső udvarok a mi esetünkben nem a régi, gangos bérházak belső udvarát jelentik, hanem focipályányi zöld tereket építettünk. Ugyanakkor érdekes, hogy normális esetben a földszinti retail-terület nagyobb profitot termelne, mint fölötte kilenc emeletnyi lakás.
Iroda.hu: A bevásárlóközpont nemrég nevet váltott. Beszélhetünk-e ez esetben is valami egyediről?
– A Corvin pláza különbözik a többi budapesti bevásárlóközponttól, mivel egy passzázs típusú épület. Amíg a többi központ egy-két bejárattal rendelkezik és zárt teret alkot, addig a Corvin egy közlekedő passzázsra van telepítve, ahol az emberek folyamatosan jönnek-mennek, áthaladnak az épületen, és kedvükre vásárolhatnak. Az egész sétány-koncepció egyébként erre az átjárhatóságra épült. Ezért nagyon sok ember mozog a házban folyamatosan: az irodisták mennek dolgozni és ebédelni, a lakók mennek a villamoshoz stb. Részben ezzel a magas gyalogosforgalommal is tudtuk idecsábítani a retailereket.
Iroda.hu: Ne feledkezzünk meg az irodaházakról sem. Itt is beszélhetünk valamifajta egyéni koncepcióról?
– Az irodaházak is mások, mint általában. Éppen a bevásárlóközpontnál egy olyan házat építettünk, ahol irodákat helyeztünk a központ fölé, a passzázs fölött indul a saját világuk. Vagyis a pláza üvegtetejének síkjában lehet kimenni a teraszokra. Ráadásul a multifunkcionalitás miatt minden szolgáltatást egy helyen megkapnak. A 3600 m2-es fitnesztermet az irodisták nap mint nap használják, és a kiskereskedelmi terek is minden igényüket kielégítik. Kitűnő tömegközlekedéssel, lokációval teljes körű szolgáltatási palettát kapnak.
+++
Az iroda.hu-csoport internetes felületein megjelenő saját cikkek a kiadó szellemi tulajdonát képezik. Másolásukhoz, utánközlésükhez a kiadó engedélye szükséges. A kiadó saját tartalmak esetében, csak és kizárólag a lead átvételéhez járul hozzá, mely után a cikk linkjét kérjük elhelyezni!
